Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 75 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2008. február 23.

Vas-Zoltán Iván rendező, színész és dramaturg Toronto és Temesvár földrajzi koordinátái között rendezett már New Yorkban, Budapesten, Zalaegerszegen, Pécsett, Nyíregyházán, Debrecenben, Szegeden, Békéscsabán és más helyeken is, de temesváriak, s a Csiky Gergely Színház művészei azt hiszik, hogy Bega-parti városban érzi igazán otthon magát. Az 1990-es évek közepén, amikor lehetőség nyílt a diktatúra alatt számban és művészi erőben megfogyatkozott együttes újjászervezésére, Vas-Zoltán Iván jelentős szerepet vállalt a társulatépítő munkában, évente két rendezéssel segítve a krónikus rendezőhiánnyal küszködő intézményt. 1995 szeptemberében egy zenés mesekomédiát, a Szélkötő Kalamónát és Wassermann-Leigh-Darion népszerű musical-jét, La Mancha lovagját állította színpadra. A következő évben ismét két premierrel ajándékozta meg a temesváriakat: a Szépség és szörnyeteg (szerzők: Marton Gábor és Vas-Zoltán Iván) mesejátékkal valamint a Vértestvérek (Willy Russell) musical előadásával. 1997-ben előbb John Fowles regényének, A lepkegyűjtőnek maga készítette adaptációját rendezte a Csiky Gergely Színházban, majd Dés-Geszti-Békés musical-je, A dzsungel könyvének színpadi változata következett. Néhány év szünet után, 2001-ben jött el újra Temesvárra. A következő években a magyar rockopera, István, a király hozott sikert. Jelenleg Vas-Zoltán Iván sorrendben immár tizedik temesvári rendezése a Rémségek kicsiny boltja című vígjáték. /Szekerenyés Irén: Vas-Zoltán Iván temesvári jubileuma. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

2008. május 24.

Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Wass Albert-szobrát leplezték le május 16-án Zalaegerszegen, Marosvásárhely testvérvárosában. „Reménytelen vállalkozás lenne számba venni mindazt a rendkívüli kulturális kincset, amivel Erdély Magyarország szellemi vagyonát gazdagította: gondoljunk a kiemelkedő tehetségű fejedelmekre, a kultúrapártoló gazdag főurakra, a dolgos polgárokra és mesteremberekre, a művészekre és tudósokra, a sok kiváló festőre, a matematikus és nyelvész Bolyaira, és természetesen az irodalmárokra”, mondta dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere meghívással érkezett a testvértelepülésre: „Jöjjenek Erdélybe, fedezzék fel azokat a hegyeket, forrásokat, amikről Wass Albert írt. Mi vigyázunk hegyeinkre, forrásainkra, vigyázzunk együtt Wass Albertre. ” Az emlékezés a református templomban folytatódott, ahol Kilyén Ilka színművésznő Wass Albert alkotásaiból összeállított műsorát mutatta be. /Nagy Annamária: Marosvásárhelyi művész Wass Albert-szobra Zalaegerszegen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

2008. június 10.

Közel nyolcvanezer lejjel egészítette ki Kovászna megye tanácsa a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár költségvetését. Kiss Jenő igazgató jelezte, a pénz nagyobbik részét a tárolási gondok megoldására költik, mert a könyvtár lassan kinövi terét: nincs elég hely a kiadványok tárolására. Ráadásul nemrég jelentős adományt kapott az intézmény: Svájcból mintegy 35 000, többnyire olasz, német, francia kötet érkezett, Zalaegerszegből pedig kétszer ennyit, 70 000 könyvet kaptak egy szakszervezeti művelődési központtól. A pénzből fedeznék az új számítógépes program telepítését is, mely gyorsabb, hatékonyabb a jelenleginél. /Farcádi Botond: Sok a könyv, kevés a hely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

2008. augusztus 2.

Az Egyesült Államokban egy katolikus közösség, Mike Caroll atya vezetésével célul tűzte ki, hogy megpróbál segíteni a kelet-európai, volt kommunista országok fiataljainak, hogy hitükben elkötelezetten olyan vezetőkké váljanak, akik közösségük szolgálatában mutatnak példát. Az alapítvány 1991 óta működik, minden évben 20-30 cseh, lett, litván, magyar és szlovák diák tanulhat egy évig az Egyesült Államokban, és vehet részt hitüket és vezetői képességeiket erősítő programokban. A nyári tábor a már hazaérkezett és az idén utazó diákok találkozóhelye. A tábor résztvevői idén önkéntes munkájukkal szépítették Zalaegerszeg városát. Cseh, lett, litván, magyar, szlovák és amerikai fiatalok együtt elmélkedtek, játszottak és dolgoztak egy héten keresztül. A jövőben a nagykárolyi Kalazanci Szent József Katolikus Iskolaközpont is csatlakozik a Global Outreach programjához és diákjai számára megnyílik a lehetőség arra, hogy egy évet az Amerikai Egyesült Államokban tanuljanak. /Varga Éva angoltanár: Nagykárolyi diákok angoltáborban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 2./

2008. augusztus 12.

Székelyudvarhelyen a Míves Emberek Sokadalma zárónapján bemutatták Józsa Márta Amíg a nagymami megkerül című kötetét, a szerzővel Tömöry Péter író-rendező beszélgetett. Tömöry szerint a könyv stilárisan szinte semmihez sem hasonlítható, a szerző pedig közép-európai diktatúraregényként határozta meg alkotását. A kolozsvári születésű Józsa Márta 1983-ban települt Magyarországra, jelenleg a Magyar Televízió Az este című műsorának felelős szerkesztője. A színészvetélkedő minden évben a rendezvény-sorozat fénypontjának számít. Idén kilencedik alkalommal szervezték meg a vetélkedőt: 13 résztvevő 12 miniprodukcióját láthatták az érdeklődők. A színészvetélkedő első díját 100 ezer forint értékben Szalma Hajnalka, az udvarhelyi Tomcsa Sándor színház ex-tagja nyerte, a zsűri 40 ezer forintos különdíját pedig Nagy Péter, a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház tagja kapta. A szintén 40 ezer forintos közönségdíjat Tóth Szabolcs, alias TSz, a Szomszédnéni Produkciós iroda egyik tagja nyerte el /Köllő Katalin: Színészvetélkedővel zárult a Sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2008. szeptember 20.

A zalaegerszegi és a marosvásárhelyi városvezetés elöljáróinak szeptember 19-i találkozóján, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban vette át Dorin Florea polgármester a magyarországi testvértelepülés tiszteletbeli polgárának címét, melyet a zalaegerszegi önkormányzat három évvel ezelőtt ajánlott fel először azoknak a marosvásárhelyieknek, akik szívükön viselik a két város közötti kapcsolatok elmélyítését, a nemzeti egység megerősítését. – Úgy éreztük, a kettős állampolgárság kérdésében szervezett, 2004. december 5-i sikertelen népszavazáson nagy igazságtalanság érte az erdélyieket. Elsősorban a referendum miatti csalódást és megosztottságot kívántuk orvosolni a tiszteletbeli polgár cím adományozásával – tájékoztatta a sajtó képviselőit Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. Az elmúlt években több mint 900 marosvásárhelyi igényelte a címet, melynek adományozásához egy zalaegerszegi polgár aláírása, illetve a városi közgyűlés jóváhagyása szükséges, a nemzeti hovatartozás nem meghatározó tényező. Dorin Florea reményét fejezte ki, hogy a jövőben a zalaegerszegi csapatok majd Marosvásárhelyen készülnek fel a versenyekre. A találkozó végén Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos a marosvásárhelyi tudományos oktatók nevében Bolyai-pszeudoszférát jelképező szobrocskát adott át Zalaegerszeg polgármesterének. A Stúdió Színházban az esti ünnepségen 70 marosvásárhelyi vált a testvértelepülés tiszteletbeli polgárává. Az ezredik címet Moldován Orsolya színművésznő vehette át. /Nagy Székely Ildikó: Zalaegerszegi tiszteletbeli polgár Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2008. szeptember 29.

A testvérvárosi hagyományok elmélyítése céljából szeptember 27-én Pécsett ülésezett a Pécs–Arad kultúrbizottság. Az aradi küldöttséget Bognár Levente alpolgármester vezette. Megbeszélték a pécsiekkel a 2008-as programok tapasztalatait, egyeztették a még hátralevő közös események napirendjét, taglalták a 2009-es tervezetet is. A pécsiek által koordinált Zala György kiállítás október 4-én nyílik Aradon, miután Lendván és Zalaegerszegen már megtekinthette a nagyközönség. /Irházi János: Pécs–Arad kultúrbizottságainak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2008. október 18.

Október 12-én, vasárnap az Árgyélus királyfi című előadással a marosvásárhelyi Ariel Színház magyar társulatánál is elkezdődött az évad. Ősbemutató volt, koprodukcióban készült az egri Harlekin Bábszínházzal, az előadást az egri színház igazgatója, Lengyel Pál rendezte. A következő bemutató egy betlehemes játék lesz Barabás Olga rendezésében, az idei évadban elkészül a Hófehérke is. Kezdenek rendszeressé válni a vendégjátékok, az egriek is eljönnek egy-két előadással, az Ariel is bemutatja Egerben pár produkcióját. Testvéri kapcsolatot alakítanak ki a zalaegerszegi színházzal is. /Nagy Botond: Ariel-távlatok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2008. november 7.

November 6-án kezdődött Marosvásárhelyen az a rendezvénysorozat, amelyet a polgármesteri hivatal, a Baja-Marosvásárhely Baráti Társaság, a Marosvásárhely-Kecskemét Baráti Kör Egyesület és a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület szervezett. Náznán B. Olga, a baráti társaságok marosvásárhelyi képviselője írt pályázatot, melyet az Európa a polgárokért 2007-2013-as program keretében nyújtottak be sikerrel, így jöhetett létre a kétnapos találkozó. A 60 meghívott, Kecskemét, Zalaegerszeg, Baja és Lendva (Zalaegerszeg testvérvárosa) képviselői a korszerű szőlőtermesztésről és borászatról folytattak eszmecserét. /Kilyén Attila: Testvérvárosok polgárainak találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2008. november 15.

Kovács Ildikó bábrendező címmel megjelent kötet az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum (OSZMI), valamint a kolozsvári Koinónia közös kiadásában az erdélyi bábjátszás páratlan egyénisége, a bászínházalapító-rendező Kovács Ildikó pályáját mutatja be. A könyv végigköveti legjelentősebb rendezéseit az erdélyi korszakból, melynek állomásai Nagyvárad, Kolozsvár, Nagyszeben és Bukarest, valamint a magyarországi rendezések helyszíneit Debrecentől, Kecskeméten át, Zalaegerszegig. /Kovács Ildikó bábrendező. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2009. január 7.

Marosvásárhelyen az Ariel Ifjúsági- és Gyermekszínház idén sem csupán a legkisebbeket szólítja meg, közölte Gavril Cadariu, az Ariel igazgatója. A magyar társulat márciusban Zurinkával és A vitéz szabócskával a zalaegerszegi bábszínház által szervezett nemzetközi bábjátszó-fesztiválra utazik, majd áprilisban az egri Harlekin Színházzal való többéves együttműködés nyomán a Tavaszi Fesztiválon lép fel. Márciusban lát először nyomdafestéket a bábszínház magyar nyelvű folyóirata, az Ariel, mely a tervek szerint negyedévente jelenik majd meg. /(nszi): Folyóiratot tervez az Ariel. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2009. április 20.

Telt házas tömeg tolongott Marosvásárhelyen Kultúrpalotában, Nemes László, Zalaegerszegen élő festőművész munkáit tárlatának megnyitásán. A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság által szervezett eseményen Gyutai Csaba zalaegerszegi alpolgármester a művészt a bibliai tékozló fiúként említette, aki, otthonától távol kerülve nem tékozolt, hanem épp ellenkezőleg: alkotott, társaságot alapított, értékeket teremtett. Nemes László szülővárosából, Kolozsvárról elkerülvén Marosvásárhelyen, majd a későbbiekben Zalaegerszegen élt és alkotott. Bárhova ment, ismertté vált, műhelye körül hamarosan társaság csoportosult. /Nagy Botond: Az értékteremtő „tékozló fiú”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

2009. június 26.

Marosvásárhelyen június 25-én avatták fel a Zalaegerszeg testvérváros önkormányzata által adományozott haranglábat és harangot a Vártemplom udvarán, a Millenniumi parkban. A rendezvényen népdalokat énekelt a Zalaegerszeg – Marosvásárhely Baráti Társaság Za-Ma kórusa, amely kimondottan erre az alkalomra „alakult”. Az ajándékért dr. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester mondott köszönetet. Emlékeztetett arra, hogy a Marosvásárhely és Zalaegerszeg közötti testvérkapcsolatot Fodor Imre egykori polgármester és dr. Gyimesi Endre, a magyarországi város akkori és jelenlegi polgármestere tette hivatalossá. Dr. Gyimesi Endre polgármester, országgyűlési képviselő ünnepi beszédében kitért arra, hogy ők viszonozták a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület 2006-ban tett gesztusát, amikor Zalaegerszegnek egy székely kaput adományoztak, amely a város éke. /Megszólalt az új harang…= Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2009. augusztus 13.

Egy vezető színész megy, és egy visszajön, így kezdi az új évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Váta Loránd 14 év után távozik Sepsiszentgyörgyről, szülővárosából, ahova rögtön az egyetem elvégzése után szerződött. A színész a kolozsvári társulathoz szegődik. Sepsiszentgyörgyre nyolc év távollét után tér vissza Szakács László. A színész 1994-ben a gyergyószentmiklósi Figura Stúdióból érkezett a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz szerződött. A veszprémi után a zalaegerszegi színházhoz szerződött, és a következő évadtól újra Sepsiszentgyörgyön játszik. /Bíró Blanka: Szerepcsere a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2009. augusztus 26.

Egyre több színház ismerteti éves tervezetét, valamint a társulat átszervezését. Augusztus 28-án a Csávási balladával indítja évadját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az előadásban szereplő világhírű szászcsávási zenészek révén a nézők eljutnak egy magyar lakodalomba, egy román keresztelőbe és egy cigánybálba, majd bemutatnak egy városi táncházat és egy fényes nyugati koncertet is. Az előadás egyedi kísérlet arra, hogy az egymás mellett élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális követe a nagyvilágban, magyarázta az előadás lényegét Czilli Balázs. A táncjátékot nagy sikerrel játszották Erdély és Magyarország városaiban, a sepsiszentgyörgyi premier után teltház előtt mutatták be Budapesten a Nemzeti Színházban is. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Sínház első bemutatóját szeptember 29-re tervezik, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára: J. B. P. Moliére Mizantróp című darabját mutatják be, Bocsárdi László rendezésében. Azt követően a Karnebál című produkciót, melyet Caragiale Farsang című darabja alapján Alexandru Dabija rendezett. A sepsiszentgyörgyi társulat hat év után újítja fel Tadeusz Slobodzianek – Ilja prófétáját. Szilveszterkor operett és szimfonikus zene gálaestet terveznek Selmeczi György szerkesztésében. A jövő esztendő első felében Gorkij A fény gyermekei című darabját Zakariás Zalán rendezi. Ezek mellett egyéni előadásokat terveznek a színészek, lesz egy vendégjáték, az elmúlt évad több produkcióját műsoron tartják. Váta Lóránt 14 év után a kolozsvári színházhoz igazol, Váta helyét a Sepsiszentgyörgyre nyolc év után visszatérő Szakács László tölti be. A színész 1994-ben szerződött a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz igazolt át, onnan a zalaegerszegi színházhoz került. Keresztes Attila, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett fiatal igazgatója, állítja színre a Csehov-darabot, a Három nővért. Az október 3-án tartandó bemutató előadáson a helyi társulat mellett fellép Bíró József kolozsvári színművész is. A következő hónapokban további nyolc nagybemutatót ígér az új társulatvezető, mellette két gyermekdarabot is színpadra visznek. Csehov után Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát láthatja a nagyérdemű, Csurulya Csongor rendezésében. Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő lesz Keresztes Attila igazgató második rendezése. A további tervezett bemutatók: Malacbefőtt című szociobörleszk, melynek szerzője Tasnádi István a nyíregyházi színház igazgatója, rendezője Tasnádi Csaba, az anyaországi Kiss Csaba Hazatérés Dániába című drámája, a Veszett fejsze nyele című vígjáték, a Bohóc kerestetik című stúdió-előadás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban első ízben osztották ki a színészek által alapított Kulissza-díjat, amelyet a múlt évadban végzett háttérmunkájáért Szűcs-Olcsváry Gellért műszaki vezető kapott. Elkezdődtek Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának és Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című előadásának próbái. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Új évadra készülőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998